PAKTUM
Csökkent a szociális hozzájárulási adó
A nyári szabadságolási időszakban változtak az adó-jogszabályok: a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 2 %-al csökkent július elsejétől. A csökkenés mostantól jelenik meg a számfejtésekben.
Beigazolódtak a szakértői várakozások és 2019. július 1-től 2%-al csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke. A jogszabályváltozás alkalom arra, hogy a pénzügyi és a bérügyviteli szakma munkatársai figyelmet fordítsanak - különösen a megbízási díjak kifizetése kapcsán - egy sokéves helytelen gyakorlat felszámolására - hívja fel a figyelmet a NEXON.
Egy június 26-án kihirdetett törvény július 1-től módosította a szocho mértékét és az adócsökkentés átrajzolja a kedvezményeket is. A módosító passzus úgy szól, hogy: 'A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2. § (1) bekezdésében a „19,5 százaléka” szövegrészek helyébe a „17,5 százaléka” szöveg lép'.
A szocho mértékének csökkenése mérséklődő trendet követ 2012 óta:
- 2012. január 1 - 2016. december 31. 27%
- 2017. január 1 - 2017. december 31. 22%
- 2018. január 1 - 2019. június 30. 19,5%
- 2019. július 1-jétől 17,5%
A szakértők már várták a szocho mértékének további csökkentését. Most azokon az ügyintézőkön van a sor, akiknek az esedékes adóbevallások során érvényesíteni kell a 2 %-al mérsékelt adót. (A NEXON egyébként már átállította a szoftvereit a július 1-től érvényes adó mértékére.)
Különösen a szellemi foglalkozásúak körében nagyon elterjedt, hogy egy-egy ún. mellékes tevékenység elvégzésére (például oktatás megtartására) a felek megbízási szerződést kötnek egymással. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy egy széles körben meggyökerezett hibás gyakorlat szerint a megbízó egy terjedelmes, több oldalas adóelőleg-nyilatkozatot is kér az adóelőleg meghatározása során figyelembe vehető költségekről.
Sok bér- és pénzügyes kolléga tévesen kardoskodik amellett, hogy adóelőleg nyilatkozat hiányában nem alkalmazható adóalap-csökkentés. Pedig régóta hatályos a személyi jövedelemadóról szóló törvény azon rendelkezése, amely általános szabályként írja elő, hogy az adóelőleg alapja „önálló tevékenység esetében a bevétel 90 százaléka”.
A rendelkezés ezen megfogalmazása nem köti a szabály alkalmazását nyilatkozattételhez. Sőt. Nemhogy nyilatkozattételi kötelezettséget nem ír elő a törvény, hanem a 10 % költséghányad alkalmazása kötelezővé vált az önálló tevékenység esetén (amennyiben kifizetőtől származik a magánszemély jövedelme).
Adóelőleg-nyilatkozatra így csak akkor van szükség, ha az önálló tevékenységet végző magánszemély nem elégszik meg a törvényi, általános 10 %-os költségelszámolási lehetőséggel, hanem annál magasabb, maximum 50 % költség elszámolását kéri az adóelőleg megállapítás során. Sokaknak okoz bosszúságot ez az ügyintézők munkájába mélyen beleivódott hibás gyakorlat, pedig a megbízási díj kifizetésével járó adminisztrációs tevékenységek száma eggyel csökkent.
Forrás: HR Portál